forrás: eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/5947
(9-10.
Tankönyv 22-26. oldal: A médiaműfajok)
13.óra
A
sajtóműfajok
A
ma már naponta használt média szó latin eredetű, melynek
jelentése: tömegközlési és tájékoztatási eszköz. Napjainkban
a tömegtájékoztatás a sajtó, a rádió, a televízió és az
internet segítségével történik. A médiaműfajok közül a sajtó
a legöregebb. A megjelenő sajtótermékeket sokféle szempont
szerint tudjuk csoportosítani:
-
megjelenés rendszeressége szerint:
Eszerint
beszélünk napilapokról, hetilapokról, kéthetente, havonta vagy
rendszertelenül, de évente legalább kétszer megjelenő
újságokról.
-
megjelenés, terjesztés helye, köre szerint:
Ez
alapján országos, illetve határon túli, helyi, regionális
(falusi, városi, megyei, kerületi) és intézményi (iskolai,
vállalati, egyesületi) újságokat különböztetünk meg.
-
tartalmuk szerint:
Az
újságok tartalmuk szerint lehetnek politikai-közéleti,
szórakoztató, valamint vegyes lapok.
-
célzott közönség szerint
A
legtöbb típus a célzott közönség szerinti csoportosítás adja,
hiszen annyiféle felosztás létezik, ahányféle célzott közönség
lehetséges.
-
nyelvük szerint
Nyelvük
szerint az újságok lehetnek egynyelvűek, illetve két- vagy
többnyelvűek (párhuzamos nyelvűek).
A
sokféle típus közül a leggyakrabban előforduló sajtóműfajok a
tájékoztató (információs) és véleményközlő (publicisztikai)
műfajok.
A
tájékoztató sajtóműfajok
A
tájékoztató (információs) műfajcsoport legjellemzőbb tagjai: a
hír, az információ, a közlemény, a tudósítás, a riport és az
interjú.
-
hír:
A
hír az újságírás egyik alapműfaja. A hír akkor jó, ha friss,
közérdekű, fontos, és válaszol az alábbi négy kérdésre:
kivel vagy mivel; hol; mikor; mi történt, vagy mi fog történni. A
hírnek két típusát különböztetjük meg: kishír és kifejtett
hír.
-
kishír
A
kishír csak a négy alapvető kérdésre ad választ.
-
kifejtett hír
Ha
megválaszolandó kérdések egy ötödik (miért), illetve egy
hatodik (hogyan) kérdésre is válaszolnak, akkor a kifejtett hír
típusáról beszélünk.
Az
újságokban megjelenő híreknek igen sok fajtájuk van. A
hírindítás szerint megkülönböztetünk kartács- és
paródiahírt. Mind a két fajta hír megjelenhet címmel (címes
hír), vagy cím nélkül.
-
kartácshír
A
kartácshírben az újságíró a dolgok közepébe vágva, „in
medias res” mondja el gondolatait.
-
paródiahír
A
paródiahírben a hír írója távolról, valamilyen részlet felől
közelít a hírhez.
-
információ:
Az
információ alapja a hír. Az információ hírláncok összessége,
azaz több kisebb hírre bontható. Mivel, amennyiben egy hír több
lényeges közlendőt tartalmaz, mint amennyi egybe belefér, akkor
azt az újságíró információként jelenteti meg. Az újságban
megjelenő információk mindig címmel jelennek meg.
-
közlemény:
A
közlemény valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos
közérdekű információját tartalmazó üzenete. A közleményt a
sajtó általában szó szerint adja közre.
-
tudósítás:
A
tudósítás a hír rokona. A hírhez hasonlóan a tudósításnak is
felelnie kell a ki (mi), hol, mikor, mit, miért és esetleg a hogyan
kérdésekre, valamint pontosnak, tárgyilagosnak és tényszerűnek
kell lennie. A hír és a tudósítás között az alapvető
különbség, hogy a tudósítást készítő minden esetben a saját
maga által látott, hallott, tapasztalt, átélt eseményről ad
tájékoztatást, tehát fontos a személyes jelenlét. A tudósítás
írója mindig az események szemlélője, leírója, nem vesz részt
bennük. A tudósítás tárgya lehet valamilyen különleges eset
ugyanúgy, mint egy mindennapi esemény.
-
riport:
Riportíráskor
fontos az újságíró személyes jelenléte. Azonban a tudósítással
ellentétben itt az újságíró mint elbeszélő, cselekvő
résztvevő jelenik meg. A riport a valóságban megtörtént
eseményről, cselekményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket
is megszólaltatja. Legfontosabb jellemzője, hogy cselekménye van.
A hitelességet az újságíró párbeszédek, képszerű
kifejezések, irodalmi fogások alkalmazásával biztosítja. A jó
riport alapvető kellékei a helyzetrajz, a jellemfestés, a
képzelőerő és a személyes hang. A riport általában három
szerkezeti egységből áll: bevezetésből, leírásból, valamint
befejésből.
-
bevezetés
A
bevezetés célja az érdeklődés felkeltése, a téma
bemutatásával.
-
leírás
A
leírás tartalmazza a közvetítést, az oknyomozást és a
párbeszédes részt.
-
befejezés
A
befejezés lezárja a cselekményt (zárt befejezés), vagy további
kérdések végiggondolására késztet (nyitott befejezés).
-
interjú:
Az
interjúban az újságíró kérdései segítségével, párbeszédes
formában, a közönség számára érdekes információk hangzanak
el egy-egy közérdekű dologgal kapcsolatban. Az interjút gyakran
keverik a riporttal, mivel mindkét műfajban megjelenik a
párbeszédes szerkezet. A különbség a kettő között, hogy a
riportban az újságíró cselekszik, benne él az eseményekben,
tehát a riport cselekményes; az interjúban az újságíró inkább
közvetítő szerepet tölt be, kérdez, tehát „faggató”
szerepe van.
Véleményközlő
sajtóműfajok
A
véleményközlő (publicisztikai) műfajok közé azokat a műfajokat
soroljuk, amelyek a szerkesztők, az újságírók, sőt néha az
olvasók gondolatatit, véleményét közlik egy-egy eseményről,
jelenségről. Az ide sorolható műfajok kiindulópontja többnyire
a közvéleményt foglalkoztató információ. Ehhez a szerző
hozzáfűzi véleményét, szubjektív gondolatati, illetve elemzi,
kiegészíti azt, háttér-információval látja el a bemutatott
jelenséget.
Véleményközlő
műfajok a cikk, a kommentár, a glossza, a jegyzet, a nyílt levél,
az olvasói levél, valamint a kritika.
-
cikk:
A
cikk az újságírásban egy külön műfaj és a kevert műfajok
csoportjába sorolható. A cikkben összefonódik a korrekt,
tényszerű közlés a cikkíró elemzésével, véleményével. A
cikkben a tény- és véleményközlő részek egymásra épülnek,
és kiegészítik egymást. A cikkeket sokszor színesítik különféle
illusztrációk.
-
kommentár:
A
kommentár, vagy hírmagyarázat a hírek, információk megértését
segíti elő azzal, hogy hozzájuk háttérmagyarázatot fűz. A
hírben előforduló, kevésbé ismert vagy már feledésbemerült
eseményt, fogalmat magyarázza meg. A kommentár megjelenhet hírbe
foglalva, de a híről elkülönülve, külön kis hírmagyarázat
formájában is.
-
glossza:
A
glossza rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló
írás. Valamilyen kigúnyolható, pellengérre állítható valós
jelenségből indul ki, azt bírálja. A glossza személyes
hangvételével, a stíluseszközök alkalmazásával az olvasó
érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.
-
jegyzet:
A
jegyzet az életből vett, rendszerint valamilyen hétköznapi
esemény egy-egy szálát ragadja meg, rövid, ám stíluseszközökben
gazdag írás. Hangvétele lehet komoly és humoros, lírai, drámai
vagy akár ironikus is. Az író célja, hogy hasson az olvasó
érzelmeire, és gondolkodásra késztesse.
-
nyílt levél:
A
nyílt levél valamilyen közérdekű, a nyilvánosságra tartozó
témáról levélformában egy ismert vagy fiktív, kitalált
személynek szól.
-
olvasói levél:
Az
olvasói levélben a sajtó az olvasók véleményét,
hozzászólásait, tanácskérő sorait közli. Az olvasói levelek
többsége a lapban olvasottakkal kapcsolatban közöl véleményt,
vagy valamilyen közérdekű dologról szól. Az olvasói levelek
általában rövidítve, esetleg átdolgozva kerülnek a levelezési
rovatba.
-
kritika
A
kritika, vagy műbírálat valamilyen műalkotásról készült
bemutató, értékelő írás. A kritika az egyszerű bemutatástól
a tudományosan alátámasztott részletes bírálatig terjed.
Eszerint a következő műfajokat különböztetjük meg: ismertetés,
recenzió, bírálat, tanulmány, esszé, kis- és nagymonográfia.
-
ismertetés
Az
ismertetés ajánló módon mutat be egy művet, szerzőt.
-
recenzió
A
recenzió értékeli és értelmezi a bemutatott művet.
Megállapításit tudományos eszközökkel is igazolja.
-
bírálat
A
bírálat részletes recenzió, mivel az értelmezésen, értékelésen
kívül elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, és kifejti a
mű üzenetét is.
-
tanulmány
A
tanulmány a tudományos szaksajtó műfaja.
-
esszé
Az
esszé elmélkedő, elmélyült, irodalmi és tudományos jellegű,
személyes hangvételű írás.
-
monográfia
A
tanulmányhoz hasonlóan a monográfia is a tudományos szaksajtó
kedvelt műfaja.
