Advent nagyiékkal

Adventi gyertyák

A szerzői film és tömegfilm jellemzői

A szerzői film és tömegfilm jellemzői

A szerzői filmek (rendezői film) a magaskultúra részét képezik. Az uralkodó jegyük nem a műfaj (átalában többműfajúak), hanem a stílus, a rendező személyisége ugyanis átüt a filmen. Jacques Rivette meghatározása a legelfogadotabb, miszerint: "a szerzői film az, amikor a rendező első szám egyes személyben beszél." Témájuk általában a hétköznapi élet; a mindennapi élet egyszerű embereinek láthatatlan drámáit mutatják meg. Gyakran nagyon eseménytelenek és befejezetlenek. A rendezők szívesen alkalmaznak egyéni megoldásokat, így pl. összekeverik az idősíkokat, az ok-okozati viszonyok néha nehezen érzékelhetők. A szerzői filmek célja legtöbbször nem a puszta szórakoztatás (még Chaplin esetében sem), inkább a szellemi továbbgondolás előidézése, az "elgondolkodtatás". Ebből következően a szerzői film sohasem egyműfajú, s ezáltal lesz több az egyszerű, redukált tömegfilmnél. Azonban a szezői filmeken belül is meg kell különböztetni a nézők (és producerek) felé is "kikacsintó" tömegművészfilmeket. Éppen ezért lesz örök harc, hogy a választás ki mellett dőljön el: Godard vagy Truffaut, Keaton vagy Chaplin...
A XX. század végére létrejött egy harmadik meghatározó irányzat is, amely e két filmtípus között helyezkedik el, amely a szélesebb közönség számára gyárt tömegesen szerzői filmeket, amelyeket a filmtípust meghatározóan kifacsart elnevezéssel tömeg-művészfilmeknek nevezzünk. (Az irányzat egyik legjelentékenyebb képviselője Quentin Tarantino.)

A közönségfilmek (tömegfilm, zsánerfilm, műfaji film) a populáris kultúra részét képezik, a tömegek számára készülnek. A készítők célja a profitszerzés, ebből kifolyólag a nézők szórakoztatására összpontosítanak. Szinte mindig besorolhatók egy-egy filmműfajba. Régi, jól bevált történeteket elevenítenek fel, a jó és a rossz örök harcát mutatják be, ahol szinte mindig a jó győzedelmeskedik, az ábrázolási módokban nem igazán kísérleteznek. (A leggyakoribb műfaji filmes irányzatok: burleszk, western, film-noir, bűnügyi film, melodráma, romantikus film, vígjáték, művészfilm, akciófilm, horrorfilm, thriller, filmdráma, bábfilm, rajzfilm, animációs film stb.) Ebből a kategóriából a legjobban kitörni vágyó irányzat a film-noir, nem véletlenül erre az irányzatra építkeztek leginkább a francia új hullám (a szerzői film) megalapítói.

A filmkészítés szereplői - Média/9.o

A filmkészítés szereplői

Előkészületek

A legelső lépés a szinopszis megírása. 

Ebben vázlatosan rögzítik az alapötletet, a cselekményt, a

szereplők fontosabb jellemvonásait, a mű üzenetét.

Ezután következik a forgatókönyv megírása.

Ez a képekben rögzített mű írásos megjelenítése.

Rögzíti az ábrázolandó cselekményt, a párbeszédeket,

utal a szereplők jellemére, a helyszínre, az időre.

A forgatókönyv alapján elkészítik a technikai forgatókönyvet,

ami a forgatókönyv filmnyelvi

eszközökkel, beállításokkal, képsíkok leírásával,

kameramozgással, zenével kibővített változata.

Gyakran készítenek ún. storyboard -ot, ez a film képregényszerű változata.

A forgatási tervben meghatározzák a felvételek, a filmkészítés ütemét,

a helyszínek sorrendjét, egy nap alatt elvégzett beállások számát, stb.

A casting-on (szereplőválogatás) a legfontosabb alkotók (rendező, producer)

kiválasztja a szereplőket.

Az előkészületekben résztvevő személyek

A producer

az alkotás megvalósításával megbízott sze

mély. Művészi, alkotói kérdésekbe is

beleszólhat, döntéseit a piac igényeihez alakítja. Alkalmazottja a

gyártásvezető aki a film anyagi részével foglalkozik.

A forgatókönyvíró találja ki a történetet, ő írja meg a forgatókönyvet.

A dramaturg feladata a cselekmény megtervezése, megjelenítése úgy,

hogy a néző figyelme végig éber maradjon.

A díszlet-és jelmeztervező

a bemutatandó korszak építészeti, lakberendezési, öltözködési

stílusát tanulmányozza, majd ezek alapján megtervezi,

elkészíti a jelmezeket, háttérelemeket.

A sminkes és a maszkmester a szereplők külső megjelenésén dolgozik.

A forgatás

A megvilágításról, a fények összedolgozásáról a világosítógondoskodik.

A hangmérnök feladata a zajok, zörejek beállítása.

A zeneszerző

a történet hangulatához, mondanivalójához illő zenét komponál.

A színészek

játékát az operatőr rögzíti. Egy-egy beállást többször is felvesznek,

majd visszanézve kiválasztják a legjobban sikerültet, ami bekerül a filmbe.

A csapót az egyes felvételek előtt a kamera előtt tartja egy segéd.

Az erre feljegyzett adatok segítségével tudnak az utómunkálatok közben

eligazodni a nagy mennyiségű „nyersanyag” között.

Utómunkálatok 

A vágó

a rendező közreműködésével montírozza a végleges változatot.

Ekkor teszik hozzá a műhöz a zajokat, zörejeket, a zenét.

Gyakori az utószinkron, melynek irányítása a szinkronrendező feladata.

A rendező

vezeti a munkafolyamatokat, az ő értelmezése határozza meg az alkotást.

Az előkészítésben, a forgatásban és az utómunkálatokban résztvevő

embereket a producer és a színészek kivételével

stábnak nevezzük.

Média 8. osztály 1.óra A közlésrendszerek

Média 8. osztály

1.óra
A közlésrendszerek

 A médiák fajtái, feladataik:
Közlésrendszerek:
- Beszéd (Kr. e 40 000 évvel)
- írás (Kr.e. 13. szd)
- Nyomtatás (Kr.u. 15. szd)
- 19. szd.: fényképezés, távíró,
- 20. szd: film, kábelrendszerek, műholdas rendszerek
Alapfogalmak:
- információ: tudományos értelemben minden olyan dolog, ami számomra új, megértem, és szükségem van rá. Köznapi értelemben: minden olyan dolog, amit addig nem tudtam
- kommunikáció: valamely jelrendszer vagy közlési rendszer kölcsönös használata
lehet közvetlen (beszélgetés) vagy közvetett (újságolvasás) A közvetítőcsatorna szerepét valamilyen eszköz veszi át. (Telefon, újság, televízió stb.)
- médium: a tömegtájékoztatást szolgáló eszközök
- média: a tömegtájékoztatást szolgáló eszközök összessége
- multimédia: szöveg, zene, álló- és mozgókép együttes alkalmazása
- interaktivitás: a beavatkozásra lehetőséget adó folyamat. A beavatkozás befolyásolja a tovább haladást, (betelefonálós kívánságműsor)
A média feladata:
- tájékoztatás
- ízlésformálás
- művészetközvetítés
- közvélemény-alakítás
- szórakoztatás
- ismeretterjesztés

Média 8. osztály

	Közlési rendszerek
	A tömegkommunikációs eszközök
	A mozi születése
	A némafilm kora
	A mozgókép és kifejezőeszközei
	A hangosfilm korszaka
	A magyar film története
	A képsíkok
	Montázs, megvilágítás, szín
	Kameramozgások
	A filmkészítés szereplői
	A nyomtatott sajtó
	Sajtóműfajok
	Az elektronikus médiumok
	A rádió és a rádiós műfajok
	A televízió és a televíziós műsorok
	Számonkérés
	Videófilm vetítése

Kitört a forradalom

Műegyetem

A felvonulás jelszavai

Csernus Dávid októberben

Csernus Dávid sokat tanul.

Célja a jó osztályzat elérése.

Egyre kevesebbet káromkodik 

és halkabban beszél.

Média 9.B

Média 9.o.

1. Média és környezetünk
2. A mozgóképi közlésmód alaptulajdonságai
3. A mozgóképi ábrázolás
4. Mozgóképi kifejezőeszközök
5. Kameramozgások, képsíkok (plánok)
6. A montázs szerepe
7. A kiemelés eszközei, hang- és képi elemek
8. A mozi születése
9. Mozgóképi szövegek elemzése
10. A filmkészítés szereplői
11. A szerzői film és tömegfilm jellemzői
12. Filmműfajok csoportosítása
13. Filmműfajok jellemzése
14. Filmvetítés
15. Filmelemzés
16. Kisfilmek, filmrészletek elemzése
17. Az új médiaformák, interaktivitás, Internet
18. A reklámok, reklámfelületek napjainkban
19. A kommunikáció jellemzése, főbb csoportjai
20. A tömegkommunikáció kialakulásának története    febr. 06.
21. Nyomtatott és elektronikus média
22. A reklámok társadalmi szerepe és hatása
23. Reklámszlogenek
24. A média társadalmi szerepe; Közszolgálati és kereskedelmi média
25. Médiahasználati szokások
26. Műsorkínálat (kereskedelmi és közszolgálati csatornák)
27. A mai kereskedelmi műsorok hatása, közönsége
28. Televíziós műfajok csoportosítása
29. Televíziós műsortípusok jellemzése
30. Kreatív gyakorlati feladatok
31. A nyomtatott média jellemzői, csoportosítása (bulvár, minőségi lapok, napi-hetilapok)
32. Sajtóműfajok jellemzése (tájékoztató és publicisztikai műfajok)
33. Napilapok cikkeinek elemzése
34. A nyelvi stílusrétegek (tudományos, hétköznapi, szleng, irodalmi…)
35. 
    
36.