A média társadalmi szerepe
forrás: http://www.tani-tani.info/092_gal
Gál Gyöngyi: A média hatása a diákok testképének alakulására
részlet a tanulmányból
Az utóbbi időben egyre több felmérés készült a diákok tévénézési szokásairól, többek között arról is, hogy a 12-19 éves fiatalok heti 7-8 órát nézik a 400 millió nézőt magának tudható Music Television adásait. Szakértők megállapították, hogy azok, akik nem csupán hallgatják, de nézik is a videókat, nagy eséllyel válnak a testképzavarok áldozataivá. Egy másik sokkolló felmérés eredménye az, hogy a diáklányok 50 százaléka keres az interneten étvágycsökkentő és fogyókúrás szereket, és ugyanennyien elégedetlenek a testükkel. Az internettől várva a segítséget, sok diáklány anorexia-blogot vezet, mivel a betegség legnagyobb átka, hogy az érintett nem tekinti magát betegnek. Egymást megerősítő közösséget hoznak létre, és ezért sokukat csak az utolsó pillanatban lehet megmenteni, ha engedik. Ezek a felmérési eredmények komolyan elgondolkodtatják mind a szülőt, mind a pedagógusokat, és feltevődik a kérdés: hogyan lehetne hatékonyabb tudást adni a diákoknak a saját testükről?
„A szépség mulandó” – állítja a mondás, de sajnos egyre kevesebb fiatal gondol erre, és főleg sokan azzal nem számolnak, hogy a szépségnek több arca van, hiszen a szép test nem mindig egyenlő a szép lélekkel. Már az ókori filozófusok közül sokan különválasztották a testet a lélektől, feltételezve, hogy a szép test nem egyenlő a szép lélekkel. Püthagorasz (i. e. 580–500) az emberi lelket a testtől elkülönülő, önálló létezőnek tartotta a lélek halhatatlanságát hirdetve. Másfél évszázaddal később Platón (i. e. 428–348) a testet a lélek koporsójának nevezte. Napjainkban is az érdeklődés középpontjában áll az emberi test szépsége és titokzatossága.
A médiának köszönhetően manapság nem lehet nem túlbecsülni a szépségkultusz jelentőségét. Megjelenik az összes médiumban, kivédhetetlenül ott van otthonunkban, az utcán és természetesen az iskolában is. Magyarországon is egyre több a fogyókúrázó, vagy az iskolában sminket hordó tizenéves. Pszichológiai kísérletekkel bizonyított, hogy a társadalmilag előnyös külsejű egyének sikeresebbek a mindennapi életben. Így van ez az iskolai diákság körében is. A szebb embereket becsületesebbnek, megbízhatóbbnak gondolják kevésbé szép társaiknál, így a szépségnek konkrét piaci ára lesz. Az írott sajtó piacán figyelmet érdemelnek a nőknek, tinédzser lányoknak szánt lapok, magazinok Az interneten böngészve, valamint nőknek szánt hetilapokat olvasgatva az alábbiakat találtam, amelyekből forrásanyagot gyűjtöttem a tanulmányomhoz: Anyák Lapja, BeauMonde, Cosmopolitan, Best, Elle, Glamour, Gyöngy, Hölgyvilág, Kiskegyed, Kismama, Maxima, Nők Lapja, Pazarnők Magazinja, Shape, Story, Szépség, Tina, Wellness, valamint a következő ifjúsági lapokat: IM, Bravo, Popcorn, 100X Szép. Ezek a nőknek, fiatal lányoknak szánt lapok tartalmaznak sportajánlatot, kozmetikai tippeket, fogyókúrás receptet, öltözködési tanácsokat. A szépségipar agresszív támadásaitól még egy olyan bevallottan szociális érzékenységű lap, mint a Nők Lapja sem mentes. Az egyik korábbi lapszámban nem kevesebb, mint két fogyókúrás gyógyszerreklámot és egy termékmintát is tartalmazó reklámot szerkesztettek be. A reklámok megjelenési helye sem másodlagos, az első reklám egy Nők Lapja családi nap rendezvény műsorajánlata mellett található, a második pedig egy jógaprogram-összeállításnál. Szintén az interneten böngészve több tíz karcsúsító, fogyókúrás, szépítő „csodaszerrel” találkoztam. Igen jelentős az ezzel a témakörrel foglalkozó irodalom is. Több eltérő árú és minőségű könyv található a könyvesboltokban, például Jonny Browden: Egészséges élet, egészséges táplálkozás (5499Ft), Kathryn Hawkins: Karcsúsító konyha (1520Ft), Helen Atkin: Alacsony zsírtartalmú ételek (1800Ft). A manapság gyártott, piacra dobott és árusított diétás, karcsúsító, testedző és kozmetikai karbantartó termékek hosszú sora jelzi, hogy a jó megjelenésnek és a testi erőnlét megőrzésének rendkívüli jelentősége van a kései kapitalista társadalomban (Turner).
